2014. március 15. napján hatályba lépett a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban, mint „Ptk.”), amelynek 3:161.§ (4) bekezdése előírja, hogy a korlátolt felelősségű társaság törzstőkéje – a korábbi ötszázezer forint helyett – nem lehet kevesebb hárommillió forintnál.
A törvény rendelkezéseinek megfelelő törzstőke emelésről a korlátolt felelősségű társaság több módon is határozhat:
- tagok pénzbeli hozzájárulásával;
- tagok részéről nem pénzbeli hozzájárulással (apporttal);
- (nem lekötött) eredménytartalék terhére;
- tagi kölcsön elengedésével;
- osztalék elengedésével.
Jelen gazdasági helyzetben rengeteg olyan korlátolt felelősségű társaság van, amely nem tudja véghezvinni a jogalkotó által előírt kötelező törzstőke emelést a fent felsorolt módokon sem.
Az ilyen – nehéz gazdasági helyzetben lévő - társagások segítségére lehet a Ptk. 3:162.§ rendelkezése, amely – a 3:198.§ (3) bekezdésével együtt - kimondja, hogy amennyiben a társasági szerződés úgy rendelkezik, hogy a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig valamelyik tag a pénzbetétének felénél kisebb összeget köteles befizetni, vagy a társasági szerződés a nyilvántartásba vételi kérelem benyújtásáig be nem fizetett pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatására a társaság nyilvántartásba vételétől számított egy évnél hosszabb határidőt állapít meg, a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét.
Ebből kifolyólag a társasági szerződés rendelkezhet úgy, hogy a tagnak – a jogalkotó által előírt kötelező törzstőke emelés esetén is - a feltőkésítési határozat alapján kért változásbejegyzés előtt egyáltalán nem kell befizetést teljesíteni, hanem azt későbbi időpontban is megteheti. Ehhez két dologra van szükség: a társasági szerződés felhatalmazására és a tőkeemelési határozat megfelelő megszövegezésére, melyben a befizetés későbbi időpontjának is szerepelnie kell. A rendelkezés nemcsak azt teszi lehetővé, hogy a feles befizetésnél kisebb mértékű teljesítést vállaljon a tőkeemelés bejegyeztetéséig a tag, hanem azt is, hogy a teljesítés jövőbeli időpontja a bejegyzéstől számított egy évnél hosszabb idő legyen.
A fent részletezett rendelkezésnek – hitelezővédelmi szempontból – több korlátot szab a jogalkotó.
Az első korlát a 3:162.§ (1) bekezdésének második fordulata, amely kimondja, hogy egyik tagnak sem fizethető ki osztalék addig, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét, azaz – amennyiben a tagok hárommillió forintban határozták meg a törzstőke mértékét úgy – hárommillió forintot.
A rendelkezés második korlátját a Ptk. 3:162.§ (2) bekezdése mondja ki, ennek megfelelően, amennyiben a tagok a törzstőke felemeléséről határoztak, úgy a határozatok meghozatala után a nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulás erejéig kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy amennyiben a tagok úgy döntenek, hogy a társaság törzstőkéjét hárommillió forintra emelik, úgy – annak ellenére, hogy azt nem fizették be –a tagoknak olyan mögöttes helytállási kötelezettsége van a társaság tartozásaiért, amely a nem teljesített pénzbeli hozzájárulás erejéig, azaz - amennyiben a tagok hárommillió forintban határozták meg a törzstőke mértékét - hárommillió forint összeg erejéig áll fenn.
Temesi & Tsa ÜI (korábbi nevén: Dr. Csonka Ernő Ügyvédi Iroda)
