Jelenlegi hely

    • You are here:
    • Címlap > Fiktív számla esete az Európai Bírósággal

Fiktív számla esete az Európai Bírósággal

Hibaüzenet

  • Deprecated function: The each() function is deprecated. This message will be suppressed on further calls menu_set_active_trail() függvényben (/home/ecoexphu/regioldal/includes/menu.inc 2405 sor).
  • Deprecated function: implode(): Passing glue string after array is deprecated. Swap the parameters drupal_get_feeds() függvényben (/home/ecoexphu/regioldal/includes/common.inc 394 sor).

Egy olyan a média által elhallgatott Európai Bizottság által hozott ítéletekre szeretném felhívni a figyelmet, melyek jelentős változásokat hoztak a NAV ellenőrzési gyakorlatában. Ezek a bírósági ítéletek akár visszamenőleges hatállyal is megváltoztathatják a vállalkozások javára a NAV (APEH) által okozott döntéseket.

Azt minden vállalkozó tudja, hogy abban az esetben igényelhet vissza áfa-t, ha rendelkezik az adóalany részére szóló szabályos számlával.

A 7006/2008 APEH irányelv „a kiutalás előtti áfa ellenőrzések elvégzésének elősegítésére”, pontos útmutatást adott az adóhatóság részére, hogy mi is az a „Fiktív” számla. Ennek alapján sok esetben, ha valamilyen szabálytalanságot találtak a beszállítóknál, vagy az alvállalkozónál: meg nem fizetett adó, be nem adott bevallás, vagy ha az adóhatóság úgy ítélte meg, hogy az adott vállalkozó nem rendelkezett megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel (létszám, gépek, raktár stb.). Akkor ezen tényezők alapján azt a döntést hozta, hogy az ügylet a számlán feltüntetett módon nem teljesülhetett, vagyis  a számla fiktív és megtagadta az adó levonási jogot.

Két ügy került a bíróság elé, akit a részletek érdekelnek, itt olvashat róla: "http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-80/11&language=en" language=en

Amelyet a bíróság összevontan tárgyalt és a következő ítéletet hozta:

Az adóhatóság nem tagadhatja meg az áfa levonási jogát az adóalanytól azzal az indoklással, hogy a beszállító alvállalkozó partner szabálytalanságot vagy csalást követett el, mivel annak az ellenőrzése nem az adóalany, hanem a hatóság feladata.

Az Európai Bíróság ítélete szerint tehát a magyar adóhatóság nem az uniós irányelvnek megfelelően járt el olyankor, amikor a beszállító, illetve az alvállalkozók által elkövetett szabálytalanságok miatt a beszerző adóalanyt büntette, annak az érdemi vizsgálata nélkül, hogy az tud(hat)ott-e az esetleges szabálytalanságokról.

Mit jelent ez a vállalkozások számára?

Azt, hogy az elévülési időn belül minden olyan cég kérheti az adólevonási jogának utólagos érvényesítését, aki ilyen vagy hasonló okok miatt nem tudta érvényesíteni a levonási jogát.

Ezt úgy teheti meg, hogy a felügyeleti ellenőrzést kér, az adóhatóságtól (ART 116 par.) hivatkozva az Európai Bíróság 2012 július 21-én hozott ítéletére.

Amennyiben azt gondolja, hogy az Ön vállalkozása érintve lehet ebben, kérem, keressen egy díjmentes konzultációra.