Mi az eltérés az iskola rendszerű és az iskola rendszeren kívüli képzés adózási szabálya között?
Az iskolarendszeren kívüli képzésnek az szja törvény 3.§ 88. pontja szerint az olyan képzést kell tekinteni, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. A magánszemélynek nem keletkezik adóköteles bevétele , ha a munkáltatója elküldi egy olyan továbbképzésre, ahol a munkakörével, feladatával kapcsolatos ismereteket szerezhet meg, vagy beiskolázzák egy tanfolyamra, és abban az esetben sem, ha a munkakör ellátásához szükséges ismeretek megszerzése érdekében a munkáltató egy nem iskolarendszerű OKJ-s tanfolyamon való részvétel lehetőségét biztosítja a magánszemélynek.
Leggyakrabban nyelvtanfolyamra íratják be alkalmazottaikat a munkáltatók. Mivel a nyelvtanfolyamok jellemzően iskolarendszeren kívüli képzésnek minősülnek, ezért amennyiben a munkavállaló munkaköri leírásában, munkaszerződésében szerepel, hogy a munkavégzés feltétele a nyelvtudás, úgy ebben az esetben a munkáltató nevére szóló számla alapján térített nyelvtanfolyam a munkavállalónál nem keletkeztet bevételt.
Iskolarendszerű képzés, ha az abban részesülő a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll. Az említett jogviszony fennállását az érvényes diákigazolvány bizonyítja. Az szja-törvény 71.§ (1) bekezdés g) pontja értelmében béren kívüli juttatásnak minősül az iskolarendszerű képzési költség munkáltató által történő átvállalása révén juttatott jövedelemből évente a minimálbér két és fészeresét meg nem haladó rész, azzal, hogy ez a rendelkezés akkor alkalmazható, ha
- a képzés a munkáltatói elrendelés alapján a munkakör betöltéséhez szükséges
- egyébként a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését bővítését szolgálja
A bérek kívüli juttatás után a munkáltatót a juttatás értékének 1,19-szerese után
- 16% szja és
- 14% eho terheli
A fenti értékhatárt meghaladóan átvállalt összeg után
- 16% szja és
- 27% eho terheli
Mi számít bele a képzés költségébe?
Az oktatási szolgáltatás ellenértéke, amelyet a képző intézmény által kiállított számla tartalmaz. Ezen felül a képzés költségeként vehető figyelembe a szükséges tankönyvek, taneszközök ára, illetve a vizsgadíjak összege is. Emellett azonban felmerülhet költségként a képzés helyszínére való oda-vissza utazás, az ott igénybe vett szállás és az étkezésre fordított kiadások összege is. Így az szja törvény 7.§(1) bekezdés q) pontja értelmében az utazási jegy árában foglalt étkezés, illetve a szállásköltségben foglalt reggeli étkezés ellenértékét nem kell a magánszemély bevételének tekinteni. Viszont már az ezen felüli étkezés költsége az szja törvény 70.§(1) a) értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül.
A társasági adóról szóló törvény ezen költségeket a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinti, beleértve a költségekhez kapcsolódóan fizetendő közterheket is.
