A civil szervezetekre vonatkozó meghatározó szabályokat 2014. március 15.-től az új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény), valamint a Civil tv. (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény) határozza meg. Az előző cikkben az új Ptk. főbb szabályaival és változásokkal foglalkoztam, míg a jelen cikkemben a Civil tv. új hatályos változásait mutatom be.
a) A civil törvény értelmében szövetség március 15.-étől olyan különleges egyesület, amely két tag részvételével is alapítható, működtethető. A szövetség tagja egyesület, alapítvány, egyéb jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy civil társaság lehet; szövetség tagja természetes személy nem lehet! A létrehozó szervezetek minőségén és számán kívül valamennyi más, egyesületre vonatkozó szabályt alkalmazni kell rá. Az egyesületek esetén megmarad a min. 10 tag.
b) A civil törvény 2014. március 15-én bevezeti az elektronikus ülésezés lehetőségét az egyesületek vonatkozásában.
A civil törvényhez fűzött kommentár szerint vélhetően – a bíróságok nem fogadják el pusztán azt, amennyiben csak email címeket vagy skype (viber stb.) neveket „csatol” az egyesület az alapszabályában az egyes tagokhoz, hiszen semmi nem biztosítja, hogy az email fiókot csak egy személy látja, kezeli (az email fiók használata nem kizárólagos, ami könnyen megtámadhatóvá tenné a jognyilatkozatokat, pl. a határozatok meghozatalát).
Fontos, hogy az elektronikus ülés szabályai között a civil törvény nem várja el az azonos (vagy valós) időben történő jelenlétet. Ebből az következik, hogy az ülés (az időeltolódások vagy más nyomatékos ok miatt) akár több nap alatt is lefolytatható (praktikusan a tagok hozhatnak határozatot email-es levelezés útján is – amennyiben a fent említett nehézség kiküszöbölhető). Ennek kidolgozása a bírói gyakorlatra vár.
c) Az új civil törvény legnagyobb változása a jogintézmények jogutóddal történő megszűnésére vonatkozó szabályok, figyelemmel arra, hogy a jogalkotó új szabályokat épít be a végelszámolásra, törlésre vonatkozóan, valamint az átalakulást is lehetővé teszi. A civil törvény 2014. március 15-étől hatályba lépő szabályai a jogutód nélküli és a jogutóddal történő megszűnés jogintézményét is átalakítják. 2014. március 15-éig a civil szervezetek csak jogutód nélkül szűnhettek meg. A jogutóddal történő megszűnésre nem volt lehetőség. A jogutód nélküli megszűnés szabályait a civil törvény rögzítette, ugyanakkor csak az eltéréseket szabályozta a csőd- és felszámolási eljárás során a csődtörvényhez (1991. évi XLIX. törvény), a végelszámolás és kényszer-végelszámolás során a cégtörvényhez (2006. évi V. törvény) képest. Ehhez képest új szerkezetben szabályoz a törvény, ugyanis nem a kivételeket, eltéréseket állapítja meg, hanem önálló szabályokat alkot a jogalkotó a végelszámolás, a kényszer-végelszámolás, az egyszerűsített törlési eljárás, valamint a jogutóddal történő megszűnés esetére is (az átalakulás jogintézményét bevezeti a civil szervezetekre vonatkozó jogba is). A törvény részletesen szabályozza a jogutóddal és a jogutód nélkül történő megszűnés eljárási szabályait, a meghozandó döntéseket, a határidőket, a bíróság és a hitelezők szerepét.
Amennyiben jogutóddal történik a megszűnés, a megszűnő szervezet tekintetében végelszámolást kell lefolytatni (főszabály szerint, de ez bonyolódhat hitelezői igények esetén).
d) A civil törvény szerint pontosabbá váltak azok a szabályok is, amelyek alapján fel lehet használni a jogutód nélkül megszűnő civil szervezetnek a tartozások kiegyenlítése után megmaradó vagyonát. A nem pénzbeli vagyonelemek pályáztatásáról a Nemzeti Együttműködési Alap Tanácsa és kollégiumai gondoskodnak, a döntés végrehajtását a végelszámoló, felszámoló érvényesíti (e vagyonelemek állami tulajdonba nem kerülnek). A pénzben megmaradó vagyont a jelenleg hatályos szabályoknak is megfelelően a módosítás a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül civil szervezetek támogatására javasolja fordítani.
e) A civil törvény változása után már a civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének is el kell készítenie és letétbe kell helyeznie a beszámoló-készítéshez kapcsolódó közhasznúsági mellékletet. Számviteli beszámolót, adóbevallást a vonatkozó jogszabályok szerint jelenleg is készítenek e származtatott jogi személyek, a letétbe helyezésre vonatkozó kötelezettségnek első alkalommal 2014-ben kell eleget tenniük, míg a közhasznúsági mellékletet a 2014-es üzleti évre kell első alkalommal elkészítenie a közhasznú jogállású civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének. A közhasznúsági melléklet továbbra is tartalmazza a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, azt, hogy mely vezető tisztségek viselői kapnak és mekkora juttatást. Ugyanakkor a 2014-es üzleti évtől kezdődően már nem kell kimutatást készíteni a vagyon felhasználásáról. Fenti rendelkezések 2014. január 1-jétől hatályosak.
A módosítás további könnyítést is hoz, hiszen a jövő évtől kezdődően a nem közhasznú szervezeteknek nem kötelező közhasznúsági mellékletet készíteniük, önállóan dönthetnek arról, elkészítik-e és letétbe helyezik-e ezt a dokumentumot.
f) A civil szervezeteket érintő legfontosabb módosítások közé tartozik, hogy a jövőben egyszerűbben válhat egy-egy szervezet az állampolgárok személyi jövedelemadója egy százalékának kedvezményezettjévé. Egységesen „a rendelkező évet megelőző második év első napján” jogerősen nyilvántartásban lévő olyan egyesület, alapítvány részesülhet felajánlásban, amely belföldi székhellyel, magyarországi vagy határon túli magyar közösség érdekében tevékenykedik, továbbá szervezetileg, működését illetően is pártoktól független. A személyi jövedelemadó civil szervezetek részére felajánlható egy százalékával kapcsolatos egyes rendelkezések 2015. január elsején lépnek hatályba.
A törvénymódosítás kimondja, hogy ha egy szervezet életében jogutódlás történt, akkor a jogutódot megilletik a jogelőd javára tett felajánlások, ám ha nincs jogutód, akkor a felajánlott adóforintokat a Nemzeti Együttműködési Alapon keresztül ugyancsak civil szervezetek támogatására kell fordítani.
g) 2014. január elsejével változik annak rendje is, hogy hogyan válhat egy szervezet kedvezményezetté. Eddig utólag kellett igazolniuk a jogosultságot, ezentúl előzetes regisztrációra lesz szükség. Ennek során a feltételeknek megfelelő civil szervezet előzetes regisztrációval, a rendelkező évet megelőző év szeptember harmincadik napjáig kérheti nyilvántartásba vételét. Az adóhatóság a jogosultságot egy évre állapítja meg, és minden év január elsején saját honlapján, valamint a Civil Információs Portálon keresztül is közzéteszi a kedvezményezettek adatait. Ezeket az adatokat a rendelkező nyilatkozat megtételére rendszeresített elektronikus formanyomtatvány is listaként tartalmazza, ezzel is segítve az adózói felajánlásokat. Az új eljárás alkalmazása első alkalommal 2014 szeptemberi határidővel, a 2015-ös rendelkező évben lehetséges.
h) Új szabály, hogy a bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az új civil törvényi rendelkezések értelmében az egyesület megszűnését, ha a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt, b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett c) megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, d) tagjainak száma hat hónapon keresztül a Ptk.-ban meghatározott legkisebb létszám alá csökken, feltéve, hogy az a)-c) pont szerinti esetekben az abban foglaltakra figyelemmel az egyesület nem határozott a megszűnéséről.
dr.Perczel Márta 1036 Budapest, Bécsi út 85. Tel./Fax: (06-1) 3-202-889 Mobil: 06-30-2228-328 e-mail: drperczel@drperczel.hu honlap: www.drperczel.hu
