Jog

A munkáltatók körében nem mindig egyértelmű, hogy mit is jelent, ha nyugdíjast foglalkoztatnak. Sokan úgy gondolják, hogy ő utánuk nem kell fizetni az állam felé semmit, mivel már nyugdíjat kapnak. Ezt a tévhitet szeretném most eloszlatni. Először is amikor egy nyugdíjas jelentkezik nálunk egy munkakörre, meg kell arról bizonyosodnunk,hogy már öregségi nyugdíjban részesül, vagy valamilyen kedvezmény által lett nyugdíjas, azaz korhatár előtti ellátásban részesül.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 31. §-ában felsorolja, illetve konkretizálja a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk) munkaviszonyokban alkalmazandó rendelkezéseit.

A munkaszerződés létrejötte

A 2014. március 15-én hatályba lépett polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) rengeteg változást hozott több területen. A jogszabály rendelkezései széles körben biztosítanak lehetőséget a jogalanyok számára, hogy a szerződéses viszonyaikat egyedileg testre szabhassák. Ezen lehetőséggel a vállalkozások akár oly módon is élhetnek, hogy kidolgoznak általános szerződési feltételeket, illetve szerződésmintákat (továbbiakban együtt: ÁSZF), amelyeket valamennyi általuk megkötendő szerződésre alkalmazni rendelnek.

A kár fogalmát újrafogalmazza az új Polgári törvénykönyv (Ptk.). Az új Ptk.-ban a kár fogalmával kapcsolatos újítás, hogy a definícióból a jogalkotó kivette a jogszabályba ütközést. Ezzel tehát már nem elengedhetetlen fogalmi elem többé a kártérítés jogosságának megítéléséhez, hogy a károkozó cselekménye (vagy annak hiánya) bármilyen szabályba ütközik-e, hanem elegendő annak bizonyítása, hogy az adott magatartásból a károsultnak kára származott.

A 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv több tekintetben is jelentős eltérésekkel szabályozza a végintézkedés, valamint a törvényes öröklés jól ismert intézményeit, és jelentős változások vannak a végrendelkezések tekintetében.

A végrendelet megtételének körülményeinek, alakiságainak a szabályai is átalakultak, melyek közül az egyik legfontosabbak a szóbeli végrendelet érvényességének feltételei.

Szóbeli végrendelet új szabályai

A civil szervezetekre vonatkozó meghatározó szabályokat 2014. március 15.-től az új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény), valamint a Civil tv. (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény) határozza meg. Az előző cikkben az új Ptk. főbb szabályaival és változásokkal foglalkoztam, míg a jelen cikkemben a Civil tv. új hatályos változásait mutatom be.

A civil szervezetekre vonatkozó meghatározó szabályokat 2014. március 15.-től az új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény), valamint a Civil tv. (az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény) határozza meg. Ebben a cikkben az új Ptk. főbb szabályait és változásokat mutatom be, és a következő cikkemben foglalkozom a Civil tv. új hatályos változásaival.

Az alapítványok szabályozásában alapvető változás, hogy az új Ptk. helyreállította a magánalapítvány intézményét, nem követeli ugyanis meg az alapítványrendelésnél a közérdekű célkitűzést, mint az eddigi Ptk. Azonban a jövőben is létrejöhetnek alapítványok közhasznú, közérdekű (pl. szociálpolitikai) célokra, de tág tér nyílik a különböző családi, vagy más magáncélú alapítványok számára is.

A 2014 márciusában életbe lépő új polgári törvénykönyv (Ptk.) jelentősen szigorítja a vezető tisztségviselők felelősségi szabályait. Az új Polgári Törvénykönyv a vezető tisztségviselők felelősségét részben a jogi személyekről szóló Harmadik Könyvbe, részben a Hatodik Könyvbe a deliktuális felelősségi szabályokba ágyazta.

1. A vezető tisztségviselők jogi személyekkel és a harmadik személyekkel szembeni általános felelőssége

Hogyan emelhetünk jegyzett tőkét?

2014-től megváltoznak a kft. kötelező minimális jegyzett tőkéjére vonatkozó szabályok. A módosítás érinti a már létező Kft.-tulajdonosokat is, hiszen a minimum követelmény a már létező társaságokra is kötelező. Jelen írásomban felvázolom, milyen módokon lehet ezt a legjobban megoldani!